Magyarországon a lakásépítések elég hullámzó tendenciát mutatnak a statisztikai adatok szerint. A rendszerváltás előtt ugyanis gombamód szaporodtak el a lakótelepi lakások és évente akár 100.000 új lakás is elkészült, amit örömmel vettek birtokba újdonsült tulajdonosaik. Ezután egy drasztikus visszaesés volt megtapasztalható az ezredforduló után.
A 2000-es évek legelején ugyanis a kedvezményes kamattámogatásoknak, a könnyen hozzáférhető hiteleknek és a devizahitelek bebukása miatt alább hagyott az építési és a vásárlási kedv az ingatlan piacon.
2010 és 2015 között vészjósló számadatok kerültek a kimutatásokba, minek következtében a statisztikai görbék mélyrepülésbe kezdtek. A válság láthatóan, erősen megviselte a szektort, így ezekben az években alig épültek új lakások. Azonban ezek az évek teret adhattak a felújításoknak, amelybe azóta is egyre több ingatlan tulajdonos vág bele.
A hőszigetelés, a tetőjavítás és az ablakcsere hódít a piacon
A leromlott állapotú vagy rosszul kivitelezett ingatlanok az évek során nem csak értékükből, de komfortosságukból is jelentősen veszítettek. Ezért nem csoda, ha lakótelepi lakások rekonstrukciója már-már időszerűvé vált. Mivel a régi, „Kádár-kockák” lebontása és az új épületek ilyen nagy mértékű felhúzása szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnne, ezért egyedüli megoldásként a régi ingatlanok feljavítása, felújítása maradt. Persze nem csak a panellakások, hanem az akkor épített társasházak és a családi házak is felújításra szorulnak a közel 40-50 év eltelte után.
A legnépszerűbb felújítási műveletek toplistáját a hőszigetelés, a tetőjavítás és a nyílászárócsere szenthármasa teszi ki. Érdekes adat, hogy az elmúlt 10 évben alig akadt olyan ingatlan, amelyen ne végeztek volna ebből a listából valamilyen felújítási műveletet. A lakások mindössze 12 százaléka maradt meg az eredeti állapotában. A statisztikai adatok szerint a legnagyobb összegeket a lakásbelső karbantartására és felújításra költötték a tulajdonosok.
A szigetelésen kívül a festésre, mázolásra és tapétázásra is sor kerül
A lakásfelújítók általában nem csak a hőszigetelést optimalizálták olyan újszerű szigetelőanyagok kiválasztásával, mint a befújásos technológiával készült szigetelés, hanem korszerűsítették az ajtókat, ablakokat és szebbé tették az ingatlanok állapotát kívül és belül egyaránt. Az épületek esetében szükséges felújítások adatai alapján a hőszigetelés és a tetőjavítás, valamint a nyílászáró csere volt a legnépszerűbb beruházás a lakásfelújítók körében.
Tiszteletreméltó, ahogy a lakosság még a válság idején is képes volt megóvni és fejleszteni lakókörnyezetét és ennek köszönhetően az elmúlt években több mint 500.000 lakás kerülhetett jobb állapotba. Azonban a KSH adatai bizakodásra adnak okot és a beruházások, valamint a felújítások száma hamarosan emelkedni fog. A hőszigetelés természetesen nem csupán állapotmegóvást jelent, hiszen ezáltal korszerűbb és energiatakarékosabb lehet otthonunk is, így jelentős összegeket tudunk a rezsiköltségünkön is megtakarítani.
