Minden évben találgatunk, hogy vajon az enyhe vagy éppen a kiemelkedően forró nyár után mennyire lesz fagyos vagy enyhe a tél. Próbáljuk az előző évek átlaga alapján megfejteni az összefüggéseket és megjósolni, hogy a fűtés számlánk mennyire fogja diétára majd a pénztárcánkat.
Noha még az időjárás előrejelzések is tévedhetnek, évről-évre egyre pontosabban tudják már meghatározni, hogy mit hoz a holnap. Idén kellemes nyarunk és változékony, de meleg őszünk volt, bár tény, hogy nem ritkán ébredtünk fagypont közeli hidegre, miközben délutánra már akár 25-30 Celsius fok körülire is felmelegedett kinn a levegő. Ez a szélsőségesen változékony időjárás sajnos különböző panaszokhoz is vezet, főként a legkisebbeknél és a legidősebb korosztálynál, de a frontérzékenyeket is megviseli. Ezért is lenne jó, ha már előre tudnánk, hogy vajon milyen lesz a 2018-as év végi és a 2019-es év eleji időszakunk.
Az időjárás hatása a szervezetünkre
Azt már mindenki tudja, hogy az allergiaszezon is összefüggésben van az időjárással, akárcsak a frontérzékenység, de a megfázás is tipikusan egy évszakhoz köthető betegség, azonban sokkal több problémát is magukkal hoznak a szélsőséges időjárással járó hónapok. Sokszor hallani, hogy a gyerekek megérzik a frontot és azért hisztisek, sírósak vagy nem alszanak. Ugyanígy hallani, hogy az idősebbek különböző végtagfájdalmakra, fejvájásra vagy magas vérnyomásra panaszkodnak, ha időváltozás van. Egyesekre a meleg, másokra a hideg van negatív hatással, de a szélsőséges viszonyok szinte mindenkit megviselnek. A nyári kánikulában ugyanis már nem ritkán 35 fok fölé is emelkedik a hőmérők higanyszála, míg télen a -20 Celsius foknál sem feltétlen torpan meg.
A lakások szigetelései persze ezeket képesek kívül tartani, de a különböző fronthatások ellen sajnos nem védenek. Noha a rezsiszámlánk kedvezően alakul egy jól szigetelt lakásban és a belső hőmérséklet is ideálissá optimalizálódik, a lakásból kiérve ugyanúgy ki leszünk szolgáltatva az éghajlati viszonyoknak. A korral együtt pedig egyre többféle betegséget és tünetet fogunk felfedezni, amelyek egyértelműen valamilyen időjárási változáshoz köthetők. Alvási zavarok, idegesség, kimerültség, fáradékonyság, levertség, feledékenység, depresszió, keringési zavarok, magas vérnyomás, szédülés, légzési problémák és iszonyatos fejfájás kísérheti mindennapjainkat. Az egészségünket befolyásoló helyzetek közül a légköri ionizáció, a ciklonok, az anticiklonok, a hideg- és meleg frontok egyaránt előidézhetik ezeket a tüneteket.
Milyen időjárásra, hogyan reagál a szervezetünk?
A különböző évszakokban különböző időjárás jellemző, ezek pedig változatosan követik egymást. Míg egyik hónapban a hideg párosulhat rengeteg csapadékkal, a másikban a meleg és a szárazság jár kéz a kézben. Azonban vannak olyan időszakok is, amikor egy napon belül is váltakozhat ez a kombináció és míg reggel a jeget kaparjuk a kocsinkról munkába induláskor, a műszakunk végén már rövid ujjúra vetkőzve, letekert ablaknál kell haza vezetnünk. Ez a követhetetlen változás pedig nem csak a gyengébb szervezetet, de az egészséges testet is megviselheti. Bár tény, hogy van néhány olyan viszontagság is, amely egyesek számára éppen előnyös lehet. Ilyen például a magas légnyomású álló front, amikor hűvös van. Ez általában száraz levegővel és jelentős éjszakai lehűléssel kombinálva frissíti és élénkíti is a szervezetet és enyhén emeli a vérnyomást is.
A meleg, enyhe és száraz idő lassan emelkedő hőmérséklettel szintén nem terheli meg a szervezetünket, sőt, fokozza a teljesítőképességet és képes jó kedvre is deríteni. Azonban ha e mellé csökkenő légnyomás is párosul, az fejfájásos migrént okoz. Egyeseknél pedig szívpanaszokat és keringési zavarokat is kiválthat. Ugyanilyen rossz a szép, de erősen szeles időjárás is, ami a fejfájáson kívül görcshajlamot, csökkenő vérnyomást és alvászavarokat okozhat. Tartós meleg esetén pedig megnövekszik a kockázata az embólia kialakulásának, a szívinfarktusnak és a koncentráció gyengülése miatt a balesetek száma is gyakoribb ilyenkor.
Keringési panaszok jellemzik a nedves, meleg levegővel érkező felhősödést, amelyhez csökkenő légnyomás párosul. A migrén, a fejfájás és az alvászavar ennek az időjárásnak is gyakori tünete. Ilyenkor több az esélyünk a gyulladásra, a depresszióra és az alacsony vérnyomásra. Sajnos ilyenkor is megszaporodnak a balesetek a tompult reflexek hatására. A hideg légáramlás, az eső és az alacsony légnyomású front növeli a fájdalomérzetet, főként a reumásoknál. Ízületi panaszok, felfúvódás és koszorúér-elégtelenség is felléphet a klasszikus tünetek mellett. A hűvös, száraz levegő, emelkedő légnyomással azonban nem okoz problémát a szervezetünkben, a panaszok ilyenkor többnyire enyhülnek vagy teljesen meg is szűnhetnek.
Várható-e rekord hideg idén télen?
Az idei ősz igazán változatosra sikeredett, volt, hogy ablakokat nyitogattunk, hogy beengedjük a kellemes tavaszias, kora nyári időjárást, máskor pedig mindent megtettünk, hogy felmelegíthessük a lakást. Több éjszakára kellett már a fűtést is bekapcsolni és még az olyan házakban is, ahol megfelelő szigetelés volt kialakítva, muszáj volt befűteni. Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) azonban nemrégiben közzétette az idei téli modelljét, amely szerint egész Európában 1-2 fokkal melegebb lesz, mint a korábbi években. Magyarország pedig éppen abba a szektorba tartozik, ahol átlagosan 2 Celsius fokkal is melegebb lehet idén a tél, mint például tavaly.
A 2018. decembertől 2019. februárig tartó időszakra vonatkozó előrejelzések a sok éves tengeráramlatok alapján lettek megállapítva, azonban az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján a telek hőmérséklete 1901 óta kevesebb mindössze csak 1 fokkal emelkedett, amely elhanyagolhatóan alacsony. Azonban az 1981-től 2016-ig mért átlaghőmérséklet felső határa 3,5 Celsius fokkal növekedett, ami már jelentős érték. Ezt és a NOAA jelentését alapul véve elkönyvelhetjük, hogy az idei telünk valószínűleg enyhe lesz és egy szinte fagymentes időszak vár majd ránk.
