Az új építésű házaknál, társasházaknál egyértelmű, hogy a legjobb hőszigetelést választják az építésvezetők. Hiszen egy jól megválasztott hőszigetelés energiát és pénzt spórol a tulajdonosoknak. Hosszútávon pedig a ház állapotát is óvhatja.
Megfelelő szigetelés nélkül a falak vizesedhetnek, penészedhetnek, a vakolat leválhat, salétromos kivirágzás jöhet létre, a levegő pedig dohossá válhat. Nem csak a falfesték látja kárát ennek a folyamatnak, de a csúnya zöldes-feketés folt számos anyagon képes megtelepedni. Ezek a felületek jelenthetik a ruhákat, könyveket vagy akár bútorokat is. A penészes falak köztudottan egészségre károsak, különösen légzőszervi panaszokkal szenvedőkre veszélyes. Az erőteljesen allergizáló melléktermékei a szemet, tüdőt, orr nyálkahártyát, bőrt és a torkot irritálhatja legjobban. Bizonyos gombafajták a tüdő szöveteinek hegesedését, illetve súlyos tüdőbetegséget válthatja ki.
A problémák legfőbb forrása a falszigetelés elégtelensége vagy sok esetben teljes hiánya. Ha a ház szellőzése nem megfelelő, a falak elkezdenek vizesedni. Vizes falakon több hőmennyiség is távozhat. Ezekre a problémákra mindenképp megoldást kell keresni, az utólagos falszigetelés pedig az egyik legjobb választás. Ez azonban nagyon drága folyamat. Építés közben a ház értékének 7-10%-a, az utólagosnál azonban ennek a többszöröse. Az évek során mindenképp megtérül a befektetés a szeretett házban.
Manapság szélsőséges időjárásnak vagyunk kitéve, télen a -20 fok sem ritka, nyáron pedig a 40 fok is gyakori. Ilyen időben a falfelület akár 70 fokra is felmelegedhet. A magas hőmérséklet miatt a nem megfelelően hőszigetelt lakások pillanatok alatt szaunává változnak. A januári és februári hidegek pedig magas gázszámlát eredményeznek. Viszont nem csak a fűtésen lehet vele spórolni, de az ott lakók egészsége szempontjából is nagyon fontos, hogy ne penészes lakásban éljenek. Hiába az interneten keringő ezernyi tipp, penészesedésre vagy dohos levegőre a legjobb megoldás, ha az utólagos szigetelést elvégzik.
Egyre népszerűbb, az utólagos falszigetelés
Első lépésként meg kell határozni, hogy mennyire vizesek a falak. Ha a nedvességtartalom nem éri el a 3 tömegszázalékot, akkor teljesen száraz falról van szó, 10% felett kifejezetten nedves kategóriába sorolhatóak be. Épülettől függ, milyen nedvességhatások érik a falat (talajnedvesség, talajvíz) és azok hatásai (kémhatás, sótartalom). Utólagos szigeteléskor előfordulhat, hogy a nedvesség a szigetelés nélküli vagy hibás szigeteléssel ellátott helyeken újra megjelenik.
Minden esetben komoly tervezési munka előzi meg a folyamatokat. A nedves falak só szennyezettségén át az anyaga, elhelyezkedése, vastagsága, esetlegesen meglévő szigetelések vonalvezetése, anyagminősége, falak felületképzése, illetve burkolása, terület talajvíz viszonya és a szárazsági követelmények mind-mind meghatározó szerepűek. Későbbiekben fontos ezeket kiszűrni, hiszen olyan házaknál is fellelhetőek problémák, ahol időközben a talajviszonyok változtak. Elsődleges cél tehát, hogy a falban áramló nedvesség útját elzárják.
Az elmúlt évek során sokféle utólagos szigetelési technológiát dolgoztak ki, néhány felsorolásra került a teljesség hiánya nélkül. Az ezekkel foglalkozó cégek felismerték, hogy hatalmas piaci réssel van dolguk. Első lépésként a csapadék távol tartása vagy elvezetése a legfontosabb. Az esővíz elvezetésének átvizsgálása, hibák javítása. Fontos, hogy bármely technológiát válasszák a szakemberek, a vízszintes falszigetelést a padlószigetelés síkjához igazítva kell elvégezni. A meglévő burkolatot mindenképp el kell távolítani, majd a felületet letisztítani. Az utána lévő technika már a szakemberek választása, illetve a tulaj anyagi helyzetének függvénye.
Ezek a legnépszerűbb utólagos szigetelési módszerek
Népszerű utólagos szigetelési módszer az injektálás, falátvágás, lemezbeverés, légpórusos javító vakolat stb. Az injektálás során a szigetelőanyagot 15 cm-enként elhelyezett nyomástartó fém pakkeren, injektáló csonkokon át helyezik a falazatba, 3-10 bar nyomással. Előnyei, hogy humánus technológia, a lyukak nem gyengítik a falat, illetve a szigetelési síkváltásokat könnyű elvégezni. A vízszintes falszigetelési eljárásokra jellemző, hogy a határoló falak kiszáradnak, ezáltal a határolt terek is azzá válnak.
A légpórusos javítóvakolat jellemzője, hogy biztosítja a falak kondenzáció mentességét, illetve a habarcs keverékben nyílt pórusrendszert alakít ki. Ez a rendszer képes arra, hogy a falnedvesség elpárologjon és a kristályosodott sókat befogadja. Lényegében a falakon a vakolat vastagságának mértéke meg kell, hogy haladja a 3 centimétert. A töltéskompenzációs utólagos falszigetelés a passzív szigetelések csoportjába tartozik. Előnye, hogy a nedvesség sebességét és mennyiségét szabályozza, csak annyit enged ki, amit a falazat képes elpárologtatni. Ezt a technológiát bármilyen falazatra lehet alkalmazni, vegyi anyagtól mentes, nem igényel műszaki ellenőrzést, költsége alacsony.
